Az évtized 30 legjobb magyar épülete között a HUNÉP épületei is helyet kaptak

Visszatekintve a 2010-es évtizedre, a HUNÉP Zrt. életében számos mérföldkő következett be a társaság működését, piaci tevékenységét és szerepét tekintve. Mozgalmas és sikeres évtized áll mögöttünk és az elkövetkező években is célunk tovább erősíteni a társaság eredményességét, ágazati pozícióját és regionális piacvezető szerepét.

A termelési terület munkáját kiemelve saját építészeti toplistánk mellett az Index.hu is elkészítette az elmúlt 10 év 30 legjobban sikerült hazai építészeti alkotásainak toplistáját, melybe – nagy örömünkre – két olyan épület is bekerült, amely megvalósulásában a HUNÉP Zrt. is szerepet játszott.

Az Index csapata segítségül hívta az Építészfórum két szerkesztőjét is – Somogyi Krisztinát és Kovács Dánielt –, hogy együtt próbálják meghatározni a legjobbakat. A végeredmény egy nagyon sokszínű és érdekes merítés lett. Mi is örömmel tapasztaltuk, hogy az ország legkülönbözőbb pontjairól sikerült beválogatniuk egy-egy jól sikerült munkát, Hódmezővásárhelytől Győrig, Debrecentől Pécsig: a jó építészet egyáltalán nem korlátozódik Budapestre.

A sok megkötés ellenére végül az építészeti alkotás fogalmába több épülethez kapcsolódó köztérfejlesztés, illetve emlékmű is belefért. Az mindenképp jellemző a 2010-es évekre, hogy nagyon sok átépítés, rekonstrukció került fel a listára, ami talán jelzi, hogy az építészetben egyre fontosabbá válik a meglévő épített értékekkel való jó bánásmód, és – nem függetlenül az ökológiai válságtól – egyre fontosabbá válik az előző nemzedékek által itt hagyott épületállomány hasznosítása.

Büszkén mutatjuk be most azt a két épületet a toplistából, melyeket a HUNÉP Zrt. valósított meg.

Nagyerdei Stadion, Debrecen, 2014

Bordás Péter (BORD)

Fotó: Bujnovszky Tamás / Építészfórum

Az elmúlt évtized egyik legfontosabb épülettípusa Magyarországon a futballstadion volt, hiszen korábban soha nem látott számban épültek mindenhol az országban, de csak kevés volt közülük, ahol az alkotók el tudtak szakadni a megszokott sémáktól. Az egyik ilyen a debreceni, ahol a bejárathoz rámpa és egy lebegő járda vezet, így a földszinti részeket hasznosítani tudták. Lenn rendezvényterem, fitneszterem, sportorvosi rendelő stb. van, így az épület nem csak a meccsnapokon, hanem télen-nyáron üzemelni tud. A magasban vezetett sétány látványnak sem utolsó, arról nem is beszélve, hogy az itt végigvezetett futópályán szintemelkedés is van, ami azért nem sok helyen akad Debrecenben. A tervekről itt írt az alkotó, a végeredményt pedig itt mutatta be az Építészfórum.

Agóra Tudományos Élményközpont, Debrecen, 2014

Kovács Péter, Lengyel István

Fotó: Oláh Tibor

A „tudományok palotája” a Debreceni Egyetem botanikuskertjében kapott helyet, egy elavult izotóp-labor helyén, két helyi építész munkájának eredményeként. A szinte ablaktalan főhomlokzat már-már földöntúli képződménynek tűnik a vízfelület felett lebegni látszó, fehér tömbökkel, amelyek vakolt homlokzatát szép időben a közeli fák lombja árnyékolja. Az épület hátsó része viszont füves dombként rejtőzik el. A hídon át megközelíthető bejárat a tudományos ismeretterjesztés színes világába vezet. Bővebben az Építészfórum itt írt az épületről.

Forrás: index.hu